MENÜ

A szellemi tulajdon védelme

Keresés

A magyar tudományfilozófiai iskola

Fehér Márta, a tudomány doktora (MTA), egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Filozófia és Tudománytörténet tanszék oktatója, az akkreditált Technika-, mérnök és tudománytörténet Doktori Iskola  vezetője.

Magyarországon a tudományfilozófia ügye évtizedek óta összekapcsolódik Fehér Márta nevével, kutatói és iskolateremtői tevékenységével. Az elsők között – Hársing László, Altrichter Ferenc és Bence György munkatársaként – kezdett foglalkozni a tudományfilozófia ún. posztpozitivista fordulata által felvetett kérdésekkel. Kijelenthető, hogy magát a tudományfilozófiát, mint elismert és önálló diszciplínát ő honosította meg nálunk. Fehér Márta a tudományok felől érkezett a filozófia területére, s a filozófiát is tudósként, a tudós racionalitásával műveli, az analitikus filozófia iránti elkötelezettséggel. Altrichter Ferenccel és Nyíri Kristóffal ő tett a legtöbbet azért, hogy a magyar filozófiai életben meggyökeresedjen az analitikus gondolkodási mód, amelynek legfontosabb tanítása, hogy a doktrínáknál fontosabbak az érvek, azaz vallási és ideológiai elfogultságok nélkül vitassuk meg problémáinkat. A Fehér Márta által közvetített tudományfilozófiai vitáknak az a tanulságuk, hogy nincs szabatos meghatározása annak, amit tudományos vagy általános értelemben racionalitásnak nevezünk. Egyik legnagyobb lélegzetű munkájában, „A tudományfejlődés kérdőjelei”-ben a tudományos elméletek összehasonlíthatóságának problémáját vizsgálta.