MENÜ

A szellemi tulajdon védelme

Keresés

Kalmár László (1905-1976)

Kalmár László (1905-1976) matematikus, a számítógép-tudomány magyarországi meghonosítója, a matematikai logika jeles képviselője, a Kalmár-féle logikai gép megalkotója, a hazai programozó matematikai oktatás megteremtője, az MTA tagja.

A Somogy megyei Alsóbogátpusztán született, iskoláit Sárszentágotán kezdte. Kivételes képességei már kiskorában megmutatkoztak: négyéves korában olyan jól tudott írni, olvasni, számolni, hogy ötévesen rögtön az elemi iskola második osztályába vették föl.[1] Édesapja halála után Budapestre költöztek, itt kezdte főgimnáziumi tanulmányait. Még gimnazista volt, amikor édesanyja is meghalt, de támogatóinak köszönhetően tovább tanulhatott.

A sikeres érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait, ahol 1927-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet és ezzel egyidejűleg doktori címet. Elsőéves egyetemista korában egyetemi pályadíjat nyert a "Lagrange-féle interpolációs polynomok konvergenciája" című dolgozatával.[2]

Kalmár László két évvel volt fiatalabb Neumann Jánosnál, akivel már egyetemista korában megismerkedett. Említésre méltó, hogy későbbi fő kutatási területéről, a matematikai logikáról éppen Neumanntól hallott először egy pesti villamoson utaztukban. Kalmár 1927 őszén lett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, Ortvay Rudolf elméleti fizikus tanszékén tanársegéd, ahol érdeklődése mindinkább – az akkor még el nem ismert – matematikai logika felé fordult. Hogy Neumann figyelemmel követte Kalmár kutatásait, arról egy berlini levelének záró sora tanúskodik: "Remélem, hogy a mathematikai logikai kérdésekről mielőbb beszélhetünk Pesten." [3]

Kalmár1930 novemberében Riesz Frigyes és Haar Alfréd közös adjunktusa lett a szegedi egyetemen, 1932-ben pedig magántanári képesítést szerzett az "Aritmetika és analízis" című tárgykörökből.

Amikor 1940 októberében a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden létrehozták a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Az egyetemi oktatók átigazolása során, a faji üldöztetések következtében nem ismerték el Kalmár László magántanári habilitációját, sőt, 1944 elején oktatói állásából is fölmentették. Kétszer is behívták munkaszolgálatra; a deportálást csak azért kerülte el, mert a munkaszolgálatból sikerült megszöknie.

Annak köszönhetően, hogy Szegeden már 1944 októberében nem voltak tekintettel a fajüldöző törvényre, Kalmárt visszavették az egyetemre adjunktusnak, így a háború után kimagasló szerepet tudott vállalni az egyetemi matematika oktatás és kutatás újjászervezésében. A minisztérium 1945-ben ismerte el újra Kalmár László magántanári habilitációját. Miután tanszékvezető professzorát, Riesz Frigyest 1947-ben kinevezték Pázmány Péter Tudományegyetem Matematika Tanszékének vezetőjévé, utódja a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanáraként és a Bolyai Intézet igazgatójaként Kalmár lett. Kinevezéséhez talán régi barátja, Neumann János ajánlólevele is hozzájárult.[4]

"1946. május 17. Annak, akit illet,

körülbelül 1930 óta ismerem Dr. Kalmár Lászlót, ismerem matematikai munkásságát, főleg a formális logikában. Tevékenysége ezen a területen nagyon közel van a saját érdeklődésemhez. Elsőrendű embernek tekintem, és hozzájárulása különösen fontos a logikához. Munkássága az ellentmondás-mentesség és az eldöntés-probléma tárgyakban nagyon érdekes és jelentős. Remélem, kedvező körülmények között folytathatja tudományos munkáját. Lelkes és kiváló tanárként ismerem, aki mindenképpen alkalmas egy egyetemi tanszék vezetésére. Teljes szívből javasolhatom őt bármilyen egyetemi pozícióra a matematikában.

Dr. margittai Neumann János,

a matematika professzora"

A matematikai logika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerése érdekében matematikusok és mérnökök bevonásával már 1956 tavaszán kibernetikai szemináriumot szervezett. Sem ekkor, sem a későbbiekben, a számítástudomány megalapozása idején nem volt könnyű dolga – erről tanúskodnak következő sorai:  "... egy születő új tudományágat képviselek. A születő újnak mindig meg kell harcolni a maga harcát a konzervativizmus ellen, és aki ilyen tudományágat képvisel, mint akár a matematikai logika, akár a kibernetika, vagy a számítástudomány, annak bizony sokakkal és sok helyütt kell vitatkoznia..."[5]

Kalmár nagyon sokat tett a hazai számítástechnikai képzés kialakítása érdekében; gyakorlatilag ő teremtette meg a felsőfokú képzést, amelynek Szeged sokáig a fellegvára volt. Ennek első lépcsője volt az alkalmazó-matematikus képzés, amely 1957 őszén indult meg Szegeden. 1958-ban mutatták be az általa fejlesztett Kalmár-féle logikai gépet, amelynek különlegessége, hogy tisztán huzalos megoldású volt. A magyar számítástechnikusok első generációja ezen a gépen tanult meg programozni. A szegedi egyetemen 1963-ban indították meg a programtervező matematikus képzést.[6]

1967-ben alakult meg a Bolyai Intézeten belül a Matematikai és Számítástudományi Tanszék Kalmár László vezetésével, valamint az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Tanszéki Kutatócsoportja. 1971-ben a számítástudományi tanszék kettévált, Kalmár László nyugdíjba vonulásáig, 1975 őszéig a Számítástudományi Tanszék vezetője volt.

Szűk egy évig tartott nyugdíjas korszaka: 1976 nyarán, tele tervekkel, váratlanul érte a halál.

 

Kalmár László matematikai és számítástechnikai munkássága

Jelentős eredményeket ért el a matematika számos ágában, többek között a komplex változós függvénytanban, a csoportelméletben, a játékelméletben, az analitikus számelméletben, a halmazelméletben, a matematikai logikában. Méltatói kiemelik, hogy rendkívüli képességeivel át tudta hidalni a matematikai kutatások és a nem-matematikai területek – mint az orvostudomány, a biológia, a biokémia, vagy a matematikai nyelvészet – közötti távolságokat.

Már túl volt élete delén, amikor az újonnan megszületőszámítástudomány felé fordult szakmai érdeklődése. Ő, aki a matematikai logika egyik legkiválóbb kutatója volt, hamar fölismerte a születőben lévő tudományrendkívüli jelentőségét, és életének hátralévő két évtizedét a számítástudomány hazai meghonosításának, és felvirágoztatásának szentelte. Ezt fejezi ki jelmondata, József Attila gondolatának parafrázisa: "Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, számítástudományra tanítani", amelyet híres egyetemista társa, Péter Rózsa idézett föl megemlékezésében.[7]

Munkatársával, Muszka Dániellel közösen építette meg 1958-ban az ún. Kalmár-féle logikai gépet, amelyet„egy háromvezetékes huzalrendszerrel lehetett programozni, jelfogókból és számjegygépekből összeszerelt vezérlőmű vizsgálta meg a programozott logikai feladat minden egyes variációját, és megállapította, hogy a kívánt bonyolult ítéletsorokból álló összetett ítélet milyen feltételek mellett igaz vagy hamis.”[8]

A logikai géppel gyakorlati feladatokat is megoldottak, de elsősorban oktatási célokra szolgált. A hazai számítástechnika legelső generációját ezen a gépen képezték ki. A terjedelmes készüléket 1960-ban a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be, jelenleg az Informatika Történeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Kalmár professzor a 70-es években egy más elven alapuló, ún. "formulavezérlésű" gépet tervezett, amely az emberi kommunikációhoz közel álló módon lett volna programozható. Terveinek befejezését korai halála akadályozta meg.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben választotta levelező, 1961-ben rendes tagjai sorába. 1976. április 2-án kelt önéletrajzában ezt írta: „A mai napig 88 tudományos dolgozatom jelent meg nyomtatásban.” Számos kitüntetése közül a jelentősebbek: 1936-ban König Gyula-díjjal,1950-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben Beke Manó emlékdíjjal, 1970-ben Szele Tibor emlékéremmel, 1975-ben Állami-díjjal és József Attila emlékéremmel, 1976-ban Neumann János emlékéremmel tüntették ki.[9]

1997-ben a világ legtekintélyesebb számítástechnikai szervezete, az IEEE Computer Society Kalmár Lászlót a Computer Pioneer Award (a számítástechnika úttörője díj) posztumusz kitüntetésben részesíti. E díjat csak azoknak ítélik, akiknek számítástechnikai munkássága 15 év távlatából szemlélve, világviszonylatban is alapvetően fontosnak minősül.

Professzorának emlékét őrzi a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete, ahol az egyetem hallgatói és munkatársai tanulják az informatika alapjait.

Kalmár László nevét viseli az általános iskolások matematikai versenye. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1976 óta évente adományozza a Kalmár László díjat, amelyet azok a tagok kaphatnak, akik a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén értek el kimagasló eredményeket.[10]

Kalmár László gazdag életútját részletesen ismerteti a Szegedi Tudományegyetem által készített Kalmár László emlékoldal.[11]

***

A csodagyerekből világszerte elismert tudós professzorrá vált Kalmár László élete és munkássága példaként áll előttünk. Nemcsak hogy megküzdött az árvasággal, a fajüldözéssel, a kisszerűséggel, a meg nem értéssel, nemcsak hogy képes volt úrrá lenni a nehézségeken, de tudott világraszóló életművet alkotni. Választott szakterületén jövőbe mutató eredményeket ért el. Alábbi gondolatai arról tanúskodnak, hogy zseniálisan megsejtette a jövőt, a mi jelenünket.

"A számítógépek további fejlődése oda fog vezetni, hogy egyrészt mindenki olcsón vásárolhat zsebbe férő kis számítógépet, másrészt a számítás, általánosabban az információfeldolgozás éppoly közszolgáltatás lesz, mint ma a telefon: mindenki „feltárcsázhatja” a központi nagy számítógépet, „betárcsázhatja” neki a feladatot és esetleg emberi hangon megkapja tőle a megoldást, esetleg képernyőn jelenik meg neki. A mai multiprogramozásos rendszerek nem is állnak ettől nagyon messze, a századfordulóra valószínűleg nem lesz már utópia."[12]

 

Tószegi Zsuzsanna



[1]Kalmár László önéletrajzából (1976). In: Kalmár László emlékoldal.

http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/pages/elete_oneletrajz1976.php

[5]Kalmár Breviárium. In: Kalmár László emlékoldal.

http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/pages/breviarium_szamitastudomanyrol.php

[6]Kalmár László életrajzi adatok. In: Informatika Történeti Múzeum Alapítvány

http://www2.u-szeged.hu/infmuz/Kalmar_eletrajz.htm

[7]Péter Rózsa: Megemlékezések Kalmár Lászlónkról 1905-1976. In: Kalmár László emlékoldal.

http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/pages/elete_megemlekezesek.php

[8]Informatika-történeti áttekintés.http://www.kobakbt.hu/jegyzet/inftort/inftort.htm

[9] Kalmár László önéletrajzából (1976). In: Kalmár László emlékoldal.

http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/pages/elete_oneletrajz1976.php

[11]Kalmár László emlékoldal. http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/index.php

[12]Kalmár Breviárium. In: Kalmár László emlékoldal.

http://www.inf.u-szeged.hu/kalmar/pages/breviarium_jovorol.php