MENÜ

A szellemi tulajdon védelme

Keresés

Kandó Kálmán (1869–1931)

Gépészmérnök, feltaláló, a vasúti villamosítás atyja, közel száz szabadalom tulajdonosa.

A budapesti műegyetemen 1892-ben szerezte gépészmérnöki oklevelét, majd Párizsban, egy villamossági cégnél kezdett dolgozni, ahol az indukciós motorok méretezésére teljesen új számítási módszert dolgozott ki. A Ganz-gyár akkori igazgatója, Mechwart András fölfigyelt rá, és meghívta az akkor 25 éves Kandót az elektrotechnikai osztály élére. Két év múlva már igazgatóhelyettesi beosztást kapott. Első szabadalmát 28 éves korában jelentette be.

A Ganz-gyár Kandó irányításával kezdett el foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással, amelyhez ő tervezte az indukciós motorcsaládot.  Kandó tanácsára a Ganz-gyár elvállalta az általa kidolgozott nagyfeszültségű rendszer alapján az olaszországi Valtellina-vőlgy villamosított vasútvonalának megtervezését és kiépítését 1898-ban. Átadásakor, 1902-ben ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Ennek sikerén felbuzdulva az olasz kormány jelentős vasút-villamosítási programba kezdett. Az újfajta mozdonyok gyártására 1905-ben Vado-Liguréban alapított mozdonygyár vezetését Kandó Kálmánra bízták.

Az első világháború idején hazatért. 1917-től a Ganz műszaki igazgatójaként, majd vezérigazgatójaként ért el újabb sikereket. Ekkor kezdte a fázisváltós rendszer kidolgozását, amelyet a Budapest Nyugati pu. – Dunakeszi – Alag közti fővonalszakaszon próbáltak ki. A fázisváltós próbamozdony üzemi eredményei alapján határozta el a MÁV a Budapest – Hegyeshalom fővonal villamosítását; a nagyszabású munkálatokhoz Kandó Kálmán tervezte meg a róla elnevezett villamos mozdonyt. Váratlan halála miatt nem érhette meg sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását.

Kandó Kálmán munkásságáról, szabadalmairól további információk találhatók