MENÜ

A szellemi tulajdon védelme

Keresés

4. Mi az a felhasználás?

4.1.          Mi az összefüggés a felhasználás és a vagyoni jogok között?

4.2.          Hogyan köthetünk felhasználási szerződést?

4.3.          Milyen alkotókat védő szabályok vannak a felhasználási szerződés megkötése során?

4.4.          Mitől függ a jogdíj mértéke?

4.5.          Minden esetben a szerző köti meg a szerződést?

 

4.1.          Mi az összefüggés a felhasználás és a vagyoni jogok között?

Felhasználásnak a szerzői jogban a mű bármiféle hasznosítását nevezzük. A korábbiakban említett vagyoni jog a szerző vagyoni érdekeit szolgálja. A vagyoni érdek a mű érzékelhetővé tételével áll szoros összefüggésben.

A felhasználás, illetve vagyoni jogok körébe tartozik a következők engedélyezésének joga:

Mivel egy mű igen sokféleképpen hasznosítható, ezért a felhasználás fogalmát a szerzői jog a lehető legtágabb értelemben használja. Ebből következik, hogy a felhasználás fogalma minden jelenlegi és jövőbeli, újabb és újabb felhasználási módra, azok törvényben való nevesítése nélkül is ki fog terjedni.

 

4.2.          Hogyan köthetünk felhasználási szerződést?

A felhasználási szerződés kötésénél a következő szempontokra érdemes figyelni:

4.3.          Milyen alkotókat védő szabályok vannak a felhasználási szerződés megkötése során?

Fontos kiemelni, hogy a felhasználó csak abban az esetben jogosult a szerző művének átdolgozására, ha arra az alkotó kifejezetten engedélyt ad, azaz a vagyoni jogokra vonatkozó általános felhasználási engedélybe nem értendő bele automatikusan az átdolgozás joga.

Emellett a szerződés csak akkor biztosítja a mű kizárólagos használatának jogát, ha ezt így a szerző és a felhasználó kifejezetten kikötötték benne (ebben az esetben a szerző is csak akkor használhatja fel a művét, ha erről a szerződésben külön rendelkeztek).

Az alkotókat védő szabály továbbá, hogy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni.

Figyelem! A szerzői jog tiltja az „életműszerződéseket”. Így a szerző és a felhasználó nem köthetnek olyan szerződést, amelyben a szerző bizonytalan számú, jövőben megalkotandó mű elkészítésére kötelezi el magad.

4.4.          Mitől függ a jogdíj mértéke?

A válasz igen egyszerű: a felhasználás terjedelmétől. A következőkben megadunk néhány szempontot, amelyeknek figyelembe vételével meghatározható a jogdíj mértéke:

Ilyen szempontok lehetnek a felhasználás…

[Megjegyzés: a < jel a jogdíj összegének növekedésére utal.]

 

4.5.          Minden esetben a szerző köti meg a szerződést?

Ha a felhasználási szerződés tárgya egy olyan szerzői mű, amely az első nyilvánosságra hozatal előtt áll, akkor a szerző személyesen adja meg az engedélyt a felhasználónak.

Az egyedileg nem gyakorolható felhasználási módok esetében a mű felhasználásra a szerző helyett a közös jogkezelő szervezetek adnak engedélyt.

A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználóknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy egyenként megkeressék a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.

A közös jogkezelő szervezeteknek feladatai:

A közös jogkezelés előnye tehát az alkotó számára, hogy nem kell alkotásainak minden egyes felhasználását figyelnie. A közös jogkezelő szervezet ugyanis elvégzi a felhasználás nyomon követését, a jogdíjak beszedését és azok egyes szerzőkre jutó részének kiosztását.

A közös jogkezelő működése ugyanakkor a felhasználók dolgát is egyszerűsíti. Például, ha egy kiadó már megjelent fotóművészeti alkotásokkal, grafikákkal illusztrált könyvet kíván kiadni, nem kell minden egyes illusztráció alkotóját külön-külön megkeresnie, hanem a HUNGART-tól egy kézből, egy szerződés keretében kaphat engedélyt.

(HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, amely a képző-, ipar- és fotóművészek közös jogkezelés körébe vont szerzői jogok érvényesítését látja el.)

Egy adott területre, vagyis a művek, egyéb teljesítmények meghatározott csoportjára csak egy közös jogkezelőt lehet nyilvántartásba venni. Összesen jelenleg nyolc közös jogkezelő szervezet került bejegyzésre, ezek a következők:

A reprográfiai díj területén három szervezet került bejegyzésre: